Túlhasználat, indokolatlan és ártó tartalmak, politikai befolyásolás – többek között ezek a negatív fejlemények uralták a közösségi médiáról folyó diskurzust a közelmúltban. A platformok kissé vonakodva, de végül reagáltak, és a vadnyugatot idéző terepet mostanában egyre inkább szabályozott külváros képe váltja fel.
Az amerikai külügyminisztérium elképzelései szerint a vízumkérő lapon öt évre visszamenőleg fel kell majd tüntetniük a kérelmezőknek a közösségi médiában létrehozott fiókjaik adatait.
Nagyjából két hete használja Lázár János a közösségimédia-oldalakat, és állítása szerint nagyon meglepte, hogy "az emberek milyen nagy hévvel és milyen nagy elánnal esnek egymásnak" ezeken a felületeken. Éppen ezért javaslattal élt.
Az álhírek sokkal gyorsabban terjednek, mint a valódiak – állapította meg a Massachusettsi Műegyetem (MIT) legújabb tanulmánya. Az egyik társszerző szerint egyértelműen a hamisítóknak áll a zászló.
2011-ben jelent meg a Netscape alapítójának, Marc Andreessennek az esszéje: Hogyan falják fel a világot a szoftverek? De nem vettük komolyan. Azt hittük, ez csak egy metafora. És most már az internetes monopóliumok fogai közül kellene kimentenünk a világunkat.
Kaszinókhoz hasonlította a közösségi oldalakat Soros György egy friss véleménycikkében. Szerinte a legnagyobb internetes cégek becsapják a felhasználókat, és a hajdan innovatív cégek már a fejlődés akadályaivá váltak. Név szerint említette itt a Facebookot és a Google-t, amelyek Davosban is nyíltan kritizált már.
Egy napra teleszórta Instagram-oldalát képekkel. Ezeknek már már hűlt helye.
Függőséget okozhat a közösségi média – ismerik el immár a techvilág prominensei közül is többen. Kutatók ennél is szélesebb körű veszélyre figyelmeztetnek: terjednek az internethez és az új technológiákhoz köthető viselkedési addikciók.
Globális problémaként értékelte Soros György a közösségi média, de különösen a Facebook monopolista viselkedését, amely az üzletember szerint komoly fenyegetést jelent társadalmunkra nézve. Erről a davosi világgazdasági fórumon beszélt a magyar származású milliárdos.
Egyszerű, de hatásosnak tűnő ötlettel lépne fel a közösségi médiában terjedő, kártékony álhírek ellen Emmanuel Macron: a francia kormányfő egyszerűen blokkoltatna bizonyos weboldalakat választások idején, szükség esetén pedig más eszközökhöz is folyamodna a szerinte a demokrácia védelmében tett lépéssel. Csakhogy a törvénytervezet olyan eszközt ad a kormány kezébe, mellyel később elnémíthatja az ellenzéki hangokat is – épp a legkényesebb időszakban.
A nagyon várt interjúban ennél azért sokkal komolyabb témákról is beszéltek. És Donald Trump is megkapta a magáét.
Londonban megnyílt Európa első olyan kávézója, ahol a vendégek saját arcmásukat ihatják meg.
Első helyen végzett Magyarország azon a felmérésen, melyen az európaiak közösségi médiás felhasználói szokásait vizsgálták. Az okok között felmerül a Kádár-korszak, az iWiW és Orbán Viktor is.
Világszerte ugyanazokat a csatákat vívjuk otthon, derült ki az IKEA kutatásából. Íme, öt tanács, hogy végre jól érezze magát, ha hazaér.
A közösségi médián keresztül fenyegetőznek a brit áruházlánc bojkottjával a tévékampányon kiakadt vásárlók. A 1 perc 16 másodperces reklámban többek között egy ünneplő muszlim család is látható. Egyes kommentelők azt állítják, a Tesco ezzel „megszüntette a karácsonyt”.
A sztárszínész a Thrive Global podcastban fejtette ki álláspontját.
Sokszor fárasztó lehet a kamuhíreket osztó ismerőseink aktivitása, és folyton helyreigazítani sem egyszerű őket. De vannak érvek amellett, hogy mindezek ellenére se töröljük őket.
Ugrásszerűen nőtt annak a jótékonysági alapítványnak a bevétele, amit Selena Gomez emlegetett műtéte után.
Facebookos megjelenésünk menedzseléséhez online blogoktól kezdve tudományos szakkönyveken át mások gyakorlatáig ezernyi helyről vehetünk tippeket. Cikkünkben a népszerű közösségi oldalon is aktív hazai hírességek mondják el, szerintük mi a siker titka.
Az amerikai popsztár kitakarította összes közösségi média-oldalát.
